A szövetség becslései egészen komor képet festenek a hazai helyzetről, úgy látják, gyakorlatilag alig van olyan kétkerekű, mely után rendszeresen fizetik a biztosítási díjat.
Immáron több mint félmillió robogó közlekedik Magyarországon, ezeknek mintegy felére kötöttek legalább egy alkalommal kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb-t). Ez sem éppen biztató adat, az viszont már tényleg riasztó, hogy a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) becslése szerint mindössze 15-20 százalékuk után fizetik rendszeresen az átlagosan évi háromezer forint díjat.
Bírságot és kártérítést kockáztat, aki nem fizet
Az FBAMSZ MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a rendőri igazoltatás során súlyos büntetés jár a kgfb fizetésének elmulasztásért, és károkozás esetén a kár összegét saját zsebből kell kifizetniük a robogókkal közlekedőknek.
– Sokszor a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra és robogókra kötelező kgfb-t kötni, ha azok részt vesznek a közúti közlekedésben – idézi a közlemény Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki hozzátette: más esetben pedig szándékosan kerülik meg a díjfizetést, melynek meglétét (rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában) a hatóságok csak közúti ellenőrzéskor tudják megvizsgálni.
Ki az utakról az 125/50 motorokkal!
Szerencsére a károsultak nem maradnak pácban, ha egy biztosítás nélküli járművel ütköznek, ugyanis a tulajdonos helyett a MABISZ kártalanítási számlája fizeti ki a kárösszeget, majd ezt utólag behajtja a károkozón. Sajnos gyakran megesik, hogy a felelősségre vonást úgy próbálják elkerülni a robogósok, hogy elhagyják a helyszínt, és – rendszám híján – utólag szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. Ezen jelentősen javítana egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat, ezt egyébként a biztosítók szakemberei és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete is támogat.
A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján (50 köbcentiméter feletti hengerűrtartalom) már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak, vagyis a kötelező megfizetése mellett esetükben az első forgalomba helyezéskor regisztrációs adót is fizetniük kellene, emellett használatukhoz motoros jogosítványra is szükség van, illetve a segédmotoros biztosítást hiába is kötik meg rájuk, mivel ezek motorkerékpárok, nem érvényes rájuk a szerződés.