Elenyésző arányban védettek lehallgatás ellen az okostelefonok – tájékoztatta hétfőn közleményben az MTI-t a svéd-magyar Arenim Technologies biztonsági szoftverfejlesztő vállalat.
Az Amerikában és Nyugat-Erópában a cégek információbiztonsági helyzetéről végzett felmérések eredményéből aggasztó következtetéseket lehet levonni a magyarországi helyzetre vonatkozóan is – közölték.
Az elemzés szerint annak ellenére, hogy világszerte rohamos ütemben növekszik a bizalmas adatok megszerzésére irányuló kibertámadások száma és az okozott anyagi kár is, az okostelefonoknak csak mindössze négy százaléka van ellátva valamilyen adatvédelemmel.
Kifejezetten a telefonbeszélgetések lehallgatása elleni védelemmel pedig az okostelefonoknak alig fél százaléka van felszerelve – mondta Kun Szabolcs, az Arenim Technologies CryptTalk lehallgatás védelmi alkalmazásának egyik fejlesztője. Ebbe a fél százalékba beletartoznak azok a kormányzati szervek is, amelyeknél létfontosságú szempont a beszélgetések lehallgatása elleni védelem – tette hozzá.
Tekintettel arra, hogy a világon jelenleg mintegy 6,8 milliárd mobiltelefon előfizetés él és ennek 44,5 százalékát használják okostelefonnal, a könnyedén lehallgatható mobiltelefonok száma meghaladja a 6,6 milliárdot. Az okostelefonokkal ellentétben ugyanis a hagyományos mobiltelefonokat gyakorlatilag nem lehet praktikusan alkalmazható lehallgatás elleni védelemmel ellátni.
“Ez a terület a mai adatvédelmi környezetben egyértelműen fehér folt” – mutatott rá Kun Szabolcs.
(MTI)
Az enyhe tél is veszélyes lehet a madárvilág számára
Az enyhe tél kedvez a hazai és a Magyarországon vendégeskedő madárvilágnak, azonban számos veszélyt is rejt, hiszen ha a madarak a tavaszias időjárás miatt korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulását idézheti elő.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa az MTI-nek elmondta, hogy a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez. “A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb +lagymatag+ telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak” – fogalmazott.
Az enyhe idő nyomán ugyanis a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. “Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve” – emelte ki az ornitológus.
Ismertetése szerint a klímaváltozáshoz alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példáját mutatja az idei télen is itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve “felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – vélekedett a szakember, aki szerint az állatok végül “jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.
Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezen madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen 100-nál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok – mutatott rá.
Örvendetes, hogy a néhány éve még a kihalás által fenyegetett parlagi sas egyre szaporodik, már több mint 150 pár fészkel a Duna-Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, “az idők szavának” engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.
A klímaváltozás mellett más negatív hatások is fenyegetik a madárvilágot. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán például az agrárterületekhez, gyepekhez, szántókhoz kötődő madarak szerte Európában nagy veszélyben vannak, számarányuk évről-évre csökken. “Ezért egyre fontosabb, hogy segítsük megmaradásukat. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal” – figyelmeztetett a szakember.
A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példája a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. Ezért is fordít rájuk kiemelt figyelmet az egyesület, amelynek aktivistái geolokátorokkal próbálják megtalálni a fecskék máig ismeretlen afrikai telelőterületeit.
A nagyobb testű madárfajok – gólyák, sasok, sólymok és vércsék – esetében már műholdas jeladók is bevethetők. Segítségükkel szinte élőben lehet nyomon követni az afrikai trópusok tájain ezekben a hetekben hazainduló madarak mozgását. A tavaszi vonulás ugyanis e távoli földrészen már elkezdődött, a vedlés után a madarak hiperevéssel nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel magukban. “Például egy alig tízgrammos, foltos nádi poszáta ilyenkor képes megduplázni testtömegét és az +üzemanyagát+ felélve egy hét alatt akár ötezer kilométeres távot repülni” – állítja a szakember.
Az egyesület a március közepétől megérkező fecskék szaporodásának elősegítésére az ereszek alá műfészkek felhelyezését, a közelben sárkupacok, ivóvizes tálcák kihelyezését javasolja. “A fecske és más madarak például ingyenes szúnyogirtással viszonozzák az emberi gondoskodást” – tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint a madárvilág a természet nélkülözhetetlen része, vészes megritkulása ráirányítja a figyelmet, hogy baj van a környezettel, így az ember is veszélybe kerülhet.
(MTI)
A Magyar Vöröskereszt is csatlakozik a Közös Lábos akcióhoz (12)
Magyar Vöröskereszt is csatlakozik a Szimplakert Közös Lábos akciójához, így vasárnap a humanitárius szervezet főz ebédet és ezt értékesíti a piacon.
A bevételből a Magyar Vöröskereszt miskolci szervezetének téli teajáratát támogatják. A kezdeményezés végső kedvezményezettjei a miskolci hátrányos helyzetű, utcán élő, hajléktalan emberek. A már nyolc éve működő miskolci teajárat két helyszínen, a november 1. és március 31. közötti krízisidőszakban napi 150 adag forró teát és szendvicset biztosít a rászorulóknak – közölte a humanitárius szervezet pénteken az MTI-vel.
A Közös Lábos minden vasárnap, a Szimplakerti Háztáji Piac keretein belül megvalósuló közösségi főzés. A pályázaton civil szervezetek, egyesületek, alapítványok vehetnek részt. A Magyar Vöröskereszt február 16-án kap lehetőséget arra, hogy a piac ideje alatt ebédet főzzön és ezt támogató kasszás rendszerben értékesítse a helyszínen. A palócgulyást és zöldbablevest Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója készíti el.
A különleges adományozási lehetőség mellett a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének önkéntesei játékos programokkal és arcfestéssel is várják a gyermekeket.
2056-ban jön a klímafordulat (15)
Előbb a trópusokon, majd a mérsékelt égövön kezd a mindennapokban is érezhetővé válni a klímaváltozás.
Klímakutatók egy egyszerű összehasonlítást alkalmaztak annak megállapítására, hogy a világ nagyobb városaiban mikor változik meg gyökeresen a klíma a felmelegedés miatt. Onnantól kezdve nem lesz érdemes a régi hőmérsékleti adatokra hivatkozni, el kell felejteni a korábbi éghajlatot.
Ezt nevezik éghajlati fordulópontnak a klímakutatók. Mikor történik meg ez egy bizonyos helyen, illetve az egész Földön? Camilo Mora és munkatársai elemzésében az a leginkább nyugtalanító, hogy a fordulópont még ebben az évtizedben bekövetkezhet egyes trópusi városokban.
A számítások szerint leghamarabb 2020-ban az indonéziai kikötővárosban, Manokwariban érkezünk el a fordulóponthoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezután már a leghidegebb évek is melegebbek lesznek bármely, 1860 és 2005 közötti esztendőnél. Szintén gyors változás vár a Karib-tenger szigetvilágára. Kingstonban, Jamaica fővárosában például 2023 a fordulópont éve, a guineai Malabóban 2024, a maldív-szigeteki Maléban pedig 2025.
A trópusokon alig van különbség az esős és a száraz évszakok között. Emiatt már az is nagy változásokat okoz, ha az átlaghőmérséklet egy kicsit is megnő. Gyakrabban következnek be szélsőséges időjárási események, rombolva az ökoszisztémát, és ezzel szoros összefüggésben a lakosság megélhetési esélyeit. Számos szegény trópusi ország keveset tehet az alkalmazkodás érdekében, ám nekik is olyan fenyegetésre kell felkészülniük, amely a fejlett országokban indult iparosodás következménye.
„Hamarosan a korábban extrémnek mondott időjárás számít normálisnak” – mondja Camilo Mora kutatásvezető. Az éghajlati fordulópontok a 21. század harmincas-ötvenes-hatvanas éveiben következnek be a magasabb földrajzi szélességeken fekvő országokban. Magyarország (és a Kárpát-medence) viszonylag szerencsés helyen fekszik, nálunk 2056-ban következhet be a változás a kedvezőtlenebb folyamatokat előrevetítő forgatókönyv szerint.
Athénban 2041-ben, Rómában 2044-ben, New Yorkban és Washingtonban 2047-ben, Los Angelesben 2048-ban, San Franciscóban 2049-ben következhet be az éghajlati fordulópont. A legkésőbbi időpontig az alaszkai Anchorage-ban tartana ki a jól megszokott klíma, ott 2071-ben történne meg a fordulat. Az egész Földre vetítve pedig 2047 a fordulópont.
Magyarországra a klímaváltozás forróbb nyarakat – és ami kevésbé nyilvánvaló – melegebb tavaszokat és őszöket hoz a 21. század végén. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál végzett klímamodell-számítások alapján átlagosan 3-4 fokkal lennének melegebbek az éveink, de a rosszabb verzió szerint 8-9 fokkal nőne az átlaghőmérséklet. A mostanihoz képest plusz 30 napon át kellene hőségriadót kiadni, és hőség lehet tavasszal és ősszel is. Az időjárás szárazabb, mediterrán jellegű lesz. Több modellszámítás is arra az eredményre jutott, hogy a Kárpát-medence az átlagnál érzékenyebb a klímaváltozásra.
A tanulmány készítői szerint még van lehetőség a klímaváltozás ütemének lassítására. Ha ez sikeresen megtörténik, akkor sem nyerünk túl sok időt: az egész Földre számítva 2047 helyett 2069 lenne a fordulat éve.
A michigani Mackinac – ahol 1898 óta tilos az autózás (16)
A Huron-tó egy kis szigetén van ugyan repülőtér és hajókikötő, de más környezetszennyező járművel elvétve találkozni: csak a rendőrök, a mentők és tűzoltók használhatnak robbanómotoros járművet. Mindenki más kerékpárral közlekedik, illetve néhány szolgáltató elektromos autóval.
Annak idején, 115 évvel ezelőtt ide is megérkezett a motorizáció néhány automobil képében, de azonnal óriási felháborodást váltottak ki. „Ezektől a mechanikus szörnyektől megvadulnak a konflislovak!” – panaszkodtak a helyiek, akik városkájuk tisztaságát is féltették az új közlekedési eszközöktől.
Így aztán a városi tanács törvénnyel tiltotta meg Mackinacben a géperejű járművek használatát. A rendelet mindmáig érvényes a szigeten – és sehol másutt az amúgy autófüggő Egyesült Államokban. Az ötszázlelkes település ennek köszönhetően mára turistaparadicsommá vált, nyaranta 15 ezer látogatót is fogadnak. Az ide érkezőket lenyűgözi a hely csendessége és makulátlansága, sokaknak hihetetlen élmény az USA egyetlen autómentes országútján, a szigetet megkerülő 185-ösön végigbringázni.
A helyiek a demokrácia, az egyenlőség jelképének is tekintik a kerékpárt, mondván, így mindenki számára azonos lehetőségek nyílnak a helyváltoztatásra, senki nem jut előnyökhöz. Mackinacban biciklivásárláskor a kényelem és a használhatóság az elsődleges szempont: legyen széles nyerge, erős fém sárhányója, magas kormánya és strapabíró kitámasztója.
Persze nagy kosár is kell rá, hiszen minden bevásárlást ezzel intéznek, de a helyiek sisakra vagy más védőfelszerelésre nem költenek. Minek? Autók nincsenek, ők meg nem rohannak sehová. A különleges városka lakóiról az az általános benyomás, hogy sportos életmódjuknak köszönhetően remek formában vannak, és temérdek pénzt megspórolnak azzal, hogy nem kell autókra költeniük.
A rákot kimutató gyorstesztet fejlesztettek ki amerikai kutatók
A rákot percek alatt kimutató papír alapú tesztet fejlesztettek ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói, akik egereken sikerrel próbálták ki az új eljárást.
A rák jelenlétét vizeletmintából kimutató teszt a laterális áramlás elvét felhasználva nagyban hasonlít a gyógyszertárakban és drogériákban kapható terhességi tesztekhez – derül ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányból.
A kutatók elgondolása az volt, hogy peptidekkel bevont nanorészecskéket a szervezetbe juttatva felerősítsék a vizeletben a daganat jelenlétére utaló és amúgy rendkívül nehezen észlelhető proteázok jeleit.
A Sangeeta Bhatia vezette kutatók elsősorban a fejlődő világban remélik kamatoztatni eredményeiket. A gazdaságilag elmaradottabb országokban az utóbbi években meredeken nőtt a rákos esetek száma, és a betegség különböző válfajai okozta halálozások 70 százalékát is a fejlődő világban regisztrálták. A rák korai megállapítása jelentősen javíthatná a betegek kilátásait, a fejlett világban széles körben alkalmazott mammográfiához és a kolonoszkópiához hasonló szűrővizsgálatok azonban túlságosan is drágák az elmaradott egészségügyi infrastruktúrával bíró országok számára.
Bhatia és kollegái 2012-ben mutatták be szintetikus biomarker technológiájukat, amely alkalmas a rákos áttétek kialakulását lehetővé tévő mátrix metalloproteinázok (MMP-k) észlelésére. Ezt a technológiát továbbfejlesztve alkották meg a papír alapú tesztet.
Az antitestekkel teli, nitrocellulózzal bevont papírcsík a vizeletből egereknél pontosan kimutatta a béldaganatok, de a vérrögök jelenlétét is. (Az MMP-k ugyanis a sejtek közötti szövetek lebontásával akut elzáródást okozhatnak az erekben.)
Sangeeta Bhatia szerint ez az első lépés egy olyan eszköz kifejlesztése felé, amely majd az embereknél is alkalmazható lehet. Elképzelésük az, hogy először nagy kockázatú csoportokra – korábbi rákbetegekre vagy azok rokonaira – szabják a tesztet. Az eljárás jelenlegi állása szerint a páciensek a vizeletteszt elvégzése előtt a nanorészecskéket tartalmazó injekciót kapnának. Hogy a módszert kényelmesebbé tegyék, a tudósok most egy olyan nanorészecskeformulán dolgoznak, amelyet a hosszú távú monitorozást lehetővé téve beültetnének a bőr alá.
(MTI)
Bionikus agy kifejlesztésére buzdítják az ausztrál tudósokat
Bionikus agy kifejlesztésére buzdítja az ausztrál tudósokat az ausztrál tudományos akadémia friss tanulmánya.
Az akadémia és a Theo Murphy alapítvány által készített, az agykutatás jövőjéről szóló tanulmány szerint a következő tíz évben 250 millió ausztrál dollárra (51 milliárd forint) lesz szükség olyan projektekhez, amelyek az emberi agy működését kívánják megérteni.
A tanulmány a bionikus agy kifejlesztést sürgeti, és felhívja a figyelmet az amerikai és európai agykutatásba fektetett hatalmas összegekre.
Az alapítvány kutatócsoportjának vezetője, Bob Williams genetikus elmondta: ausztrál tudósok készítettek a világon először bionikus fület és szemet, tehát óriási tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.
A bionikus agy ennél azonban nehezebb feladat lesz, ám a hozzá vezető kutatómunka forradalmasíthatja az Alzheimer-kór, a poszttraumás sokk, az autizmus és a skizofrénia megelőzését és gyógyítását – hangsúlyozta Williams.
“Minden okunk megvan arra, hogy úgy véljük, ha sejtről sejtre megértjük az emberi agy felépítését, jobban tudjuk majd, mi megy végbe az anyagcsere szintjén, ami ezeket a mentális betegségeket okozza” – tette hozzá a The Guardian című brit lap tudósítása szerint. (http://www.theguardian.com/world/2014/feb/24/australian-scientists-should-set-minds-to-developing-bionic-brain-report)
Az agyműködés kutatására és átfogó feltérképezésére irányuló, már az első évben 100 millió dollárral (23 milliárd forint) finanszírozott projektet hirdetett meg 2013 áprilisában Barack Obama amerikai elnök.
Az Európai Bizottság ugyanennek a hónapnak a végén mintegy 150 millió euró (46,5 milliárd forint) összegű támogatást különített el húsz új nemzetközi agykutatási projekt céljára a 2013 májusban indult “agykutatás európai hónapja” elnevezésű kezdeményezés részeként.
Magyarországon tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indult szerdán a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.
Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá az Akadémia épületében.
(MTI)
A boldog élet hozzávalói
Háromféle boldog életet különböztetünk meg: az első a kellemes élet, mely tele van élvezetekkel, a második az elkötelezettség élete, amiben a munkának, a szülői szerepnek vagy a kedvtelésünknek szenteljük az életünket, végül pedig az értelmes élet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ismerjük a saját erősségeinket, és azokat valami magunkon túlmutató cél vagy szolgálat érdekében használjuk.
Mivel nem mindenkinek egyszerű valamit kitalálni, aminek szentelheti életét, illetve hosszú idő lehet megtalálni életünk igazi értelmét, olyan szokásokat sorolunk fel, ami a boldog emberekre általában jellemző, és amiket mi is könnyebben beépíthetünk az életünkbe. Íme:
• Boldog emberekkel veszik körbe magukat. Kerülik azokat, akik elveszik az életkedvüket.
• Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. Újra és újra felállnak a földről.
• Észreveszik a jó dolgokat, a kis sikereket is. Sajátjukat és másét egyaránt.
• Az egyszerű élvezeteket is értékelik. Egy szép tárgyat, egy finom falatot.
• Adakoznak vagy önkéntes munkát végeznek.
• Megengedik maguknak, hogy belefeledkezzenek valamibe és ne figyeljenek az idő múlására.
• A felületes locsogás helyett belemennek mélyebb beszélgetésekbe.
• Másra is költenek a pénzükből, nem csak saját magukra.
• Személyes kapcsolatokat tartanak fenn, nem csak virtuálisan érintkeznek ismerőseikkel.
• Optimistán közelítenek a dolgokhoz.
• Időnként kikapcsolják magukat az elektronikus világból.
• Spirituális/lelki életre is szakítanak időt.
• A mozgásra prioritásként tekintenek.
• Rendszeresen kialusszák magukat.
• Sokat nevetnek.
• Felemelt fejjel, nagy lépésekkel gyalogolnak.
Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. A szótárukban a kudarc helyette a tapasztalatszerzés, visszajelzés szó szerepel és legfőképpen ennek megfelelően is kezelik az ilyen helyzeteket.